Mennyire tudnak angolul a magyarok? 590 pont, 22. hely, és egy 80 pontos rés

A magyar angoltudásról két, egymásnak látszólag ellentmondó kép él. Az egyik szerint jól állunk, a másik szerint a fél ország egy szót sem beszél idegen nyelven. Mindkettő igaz, csak mást mér. Ez az oldal összeteszi a legfrissebb nyilvános adatokat, és megmutatja, hol van valójában a lemaradás.

A nemzetközi rangsor: a „magas” kategória felső része

Az EF English Proficiency Index 2025-ös kiadásában Magyarország 590 pontot kapott, ezzel a 22. a 123 vizsgált ország és terület közül. A világátlag 488 pont. Az EF a 2025-ös kiadásban 550 és 599 pont között „magas”, 600 ponttól „nagyon magas” szintről beszél, vagyis Magyarország 10 pontra van a legfelső kategóriától. Egy évvel korábban, a 2024-es kiadásban 585 ponttal a 17. hely volt a 116 ország közül: a pontszám kicsit nőtt, a helyezés azért csúszott, mert több ország került a rangsorba, és néhány megelőzött minket.

A főváros ennél is jobban áll: Budapest 2025-ben 613 pontot kapott, ami már a „nagyon magas” sávba esik.

A magyarok angolul jól olvasnak, jól írnak és jól értenek. A beszéd 80 ponttal marad el az olvasástól: a legnagyobb lemaradás nem a tudásban, hanem a megszólalásban van.

Érdemes tudni, mit mér az EF EPI. A tesztet önként, online töltik ki, így a résztvevők jellemzően fiatalabbak, városiak és motiváltabbak az átlagnál. Az index ezért nem a teljes népesség tudását méri, hanem egy országok közötti összehasonlításra alkalmas tendenciát. A teljes felnőtt lakosságról a hivatalos statisztika mond többet.

A teljes felnőtt népesség: minden második ember egynyelvű

Az Eurostat felnőttoktatási felmérése (Adult Education Survey) azt kérdezi, hány idegen nyelvet ismer valaki a saját bevallása szerint. A 2022-es adatfelvételben a 25 és 64 év közötti magyarok 51,3%-a azt mondta, hogy egyet sem. Az uniós átlag 25,3%, vagyis nálunk kétszer annyian egynyelvűek. Egy idegen nyelvet 30,6%, kettőt 14,2%, hármat vagy többet 3,8% beszél.

A tendencia ugyanakkor egyértelműen javul: 2007-ben még a 25 és 64 év közöttiek 74,8%-a nem beszélt idegen nyelvet, 2016-ban 57,6%-a.

A legnagyobb különbség a generációk között van. Az Eurostat 2022-es adatai szerint a 18 és 24 évesek 31,2%-a nem beszél idegen nyelvet, az 55 és 69 évesek közül viszont 69,2%. Az Eurostat szerint Magyarország azon tagállamok közé tartozik, ahol a legnagyobb a szakadék a fiatalabb és az idősebb korosztály között.

Népszámlálás: minden negyedik ember beszél angolul

A KSH 2022-es népszámlálása (eszmei időpont: 2022. október 1.) szerint Magyarországon minden negyedik ember beszél angolul, és számuk 2011 óta 50%-kal nőtt. Az eduline beszámolója szerint ez több mint 2,4 millió embert jelent, miközben 2001-ben a lakosság kevesebb mint 10%-a, 2011-ben 16%-a mondta ezt magáról. A második leggyakoribb idegen nyelv a német, 1,2 millió beszélővel, messze lemaradva követi az orosz (204 ezer), a francia (147 ezer) és a román (138 ezer).

Az angol tehát a magyar idegennyelv-tudás motorja, és ugyanaz a mintázat látszik benne, mint az EF EPI-ben: a fiatalok és a városiak húzzák fel az átlagot.

Régiók: Budapest és a Dél-Alföld között 54 pont

Régiós bontást az EF legutóbb a 2024-es kiadásban közölt (a 2025-ös országlap csak Budapestet tartalmazza). Ebben Budapest 606 ponttal állt az élen, a Dél-Alföld 552 ponttal az utolsó helyen.

Nyelvvizsga a diplomához: mi a szabály 2026-ban

Sokáig az volt a szabály, hogy diplomát csak középfokú (B2) nyelvvizsgával lehet kapni. A Covid-időszakban ezt amnesztiák lazították: az eduline összesítése szerint 2020-ban mintegy 110 ezer, 2021-ben mintegy 25 ezer oklevelet adtak ki nyelvvizsga nélkül, majd egy központi amnesztia a 2021. augusztus 31. és 2022. augusztus 31. között záróvizsgázókra is kiterjedt.

A végleges változást a 2022. évi LIX. törvény hozta: a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 51. § (1) bekezdése szerint azóta az oklevél kiadásának feltétele a záróvizsga sikeres letétele. A nyelvi követelményről az egyes intézmények, akár szakonként, maguk döntenek, és az nem lehet magasabb a korábbi B2 szintnél. Az ELTE például nem teszi kötelezővé a nyelvvizsgát, de bizonyos szakokon kritériumkurzust ír elő; a BME a tantervbe épített nyelvi krediteket kér; a Corvinus nulla kredites kritériumkurzust vezetett be. Ezek a példák a 2023-as állapotot tükrözik, ezért mindig a saját egyetemed aktuális tanulmányi szabályzata a mérvadó.

A változás hatása a vizsgázók számán látszik a legjobban. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2019-ben még 124 470-en nyelvvizsgáztak, 2024-ben már csak 58 969-en, ez kevesebb mint a fele. 2025-ben angolból 47 734-en vizsgáztak és 37 407-en szereztek nyelvvizsgát (előzetes adat, a végleges számok 2026 áprilisától érhetők el).

A nyelvvizsga volt az egyetlen külső kényszer, amely a szóbeli megszólalást is mérte. Amióta a diplomához nem kötelező, öt év alatt a felére esett a vizsgázók száma, miközben a beszéd továbbra is a leggyengébb készség.

Mit jelent ez a gyakorlatban

A számok egy irányba mutatnak. Aki tanult angolt, az jellemzően érti a szöveget, sőt meg is tud írni egy e-mailt, de egy megbeszélésen vagy egy telefonhívásban elakad. A beszéd az a készség, amelyet a legkevésbé gyakorolunk, mert az iskolában és a vizsgafelkészülésben is a legkevesebb idő jut rá, és mert gyakorolni csak beszéd közben lehet. Ha szeretnéd tudni, mit érdemes másképp csinálni, itt összeszedtük, hogyan gyakorolhatod hatékonyan a beszédet, és azt is, hogy hogyan készülj fel a nyelvvizsgára, ha mégis szükséged van rá.

Cégeknek is ugyanez a kérdés: a munkatársak többsége érti az angol dokumentációt, de nem mer megszólalni egy auditon vagy egy külföldi kollégával. A SpeakBase vállalati programja erre a résre épül.

Gyakori kérdések